A kormány stadionépítési mániáját sokan sokféleképpen értékelték már, mégis van egy olyan vetülete, amelyről meglepően kevés szó esik. Az érthetőség érdekében kicsit messzebbről futnék neki a témának.

Az országban mindenki ismeri Tokaj nevét, sokan bizonyára voltak is az észak-magyarországi városkában. Aki már járt ott feltehetően megcsodálta a város közepénél a Tisza és a Bodrog folyók összefolyását, valamint az itt kiemelkedő dombra épült kilátót és a széles víztömegen átívelő közúti hidat. A látvány önmagáért beszél, ugyanakkor arról mélyen hallgat, hogy annak idején milyen logika mentén építették pont oda a hidat, ahol a legszélesebb és legmélyebb a két egymásba ömlő folyó jelentette természetes "közlekedési akadály". Gondoljunk csak bele, hogy mennyit spórolhatott volna az akkori költségvetés, ha pár száz méterrel helyezik lentebb a művet, ahol csak egy folyónyi széles a Tisza, és a medret sem két folyó mossa és mélyíti. A híd helyzete továbbá azért sem praktikus, mivel Tokaj városa ezen ponton a legkeskenyebb, hiszen a teret leszűkíti a torkolat és a már említett élesen kiemelkedő domb. A hídról érkező gépjárműforgalom így egyenesen "belefut" a szűkületbe, amely alig enged annyi helyet, hogy a kamionok bekanyarodhassanak.

A kép forrása:https://dka.oszk.hu/

Ha mindezeket egybevesszük, akkor láthatjuk, hogy a híd helyének korabeli kiválasztásakor nem játszott szerepet sem a praktikum, sem a költségvetés kímélete. De akkor mi lehetett a döntés alapja? A válasz prózai: katonai okokból választották ezt a lehetetlen pozíciót. Annak idején figyelembe vették a bombázók korabeli technikai színvonalát, amelyek csak akkor tudtak egy célpontot megsemmisíteni, ha rárepültek és a megfelelő időben oldották ki gyilkos terhüket. A Tisza-híd mögött hirtelen kiemelkedő domb jelentősen megnehezítette a rárepülést, hiszen a bombázó pilótájának - ha nem akar a majdnem vízszintes löszfalba csapódni - a pontos célzás előtt kellett volna felemelnie gépét. Ekkor válik érthetővé például az is, hogy miért süllyesztették a domb tövében lévő járdát mélyen az utcaszint alá. Ennek oka az, hogy háború esetén itt helyezték volna el a híd védelmét ellátni hivatott légvédelmi ütegeket, azaz a járda nem pusztán járda, hanem légvédelmi állás is egyben. Ebből is láthatjuk, hogy egy polgári létesítmény megtervezésekor korábban kőkemény szerepet játszottak katonai és nemzetbiztonsági szempontok is. 

Ha visszakanyarodunk az eredeti témához, azaz az értelmetlen stadionépítési lázhoz, akkor elég hamar beláthatjuk, hogy azokat nem lehet pusztán a magyar labdarúgás iránti fokozott érdeklődéssel indokolni. Az sem több ügyes terelésnél, hogy Orbán Viktor kedveli a focit. Na de akkor miért költöttünk súlyos tízmilliárdokat stadionokra, amikor - többek között - az egészségügy az összeomlás szélén egyensúlyoz? Vajon miért vállal fel a kormány ekkora támadási felületet, miért rombolja a saját népszerűségét és tekintélyét az értelmetlennek tűnő beruházásokkal? Vélhetően azért, mert - elődeihez hasonlóan - az építkezéseknél figyelembe vesz nemzetbiztonsági indokokat. Hiszen a focimeccsek lejátszásán kívül végül is mire alkalmas még egy mindenféle biztonsági elemmel ellátott, bekamerázott, vénaszkenneres, szektorokra osztott, egymást nem kedvelő és rendbontásra hajlamos emberek biztonságos elkülönítésére képes komplexum? Hát pont erre: szektorokra osztott emberek biztonságos tárolására, őrzésére vagy védelmére. Nézzünk a térképre: lassan az ország minden részén és nagyobb városban lesz stadionnak nevezett betonkomplexum. A "kitüntetett" településeket vasútvonalak kötik össze, ahol pedig nincs sín, oda gyorsan építenek egyet (lásd Felcsút) - a marhavagonok mozgatása szempontjából ez nem utolsó szempont.

Már csak azt lenne jó tudni, hogy kiknek készülnek a tömegek befogadására/elzárására képes "stadionok"? Ha bekövetkezik az az esemény, amire a kormány ennyire készül, akkor kint, vagy bent lesz majd érdemes lenni? Ha Orbán Viktor építtetett a kertje végébe egy ilyen létesítményt, akkor biztosak lehetünk abba, hogy van a "bunkernak" védelmi és túlélést biztosító része is, ugyanakkor tartok tőle, hogy a nézőtér szektorai már kevésbé lesznek képesek az ott tartózkodóknak hosszabb távon komfortérzetet biztosítani.

Mindeközben Tokajban megyei akárhányadik osztályban focizgat a csapat, stadion sem létesült tiszteletére. Épült ugyanakkor kétmilliárd forintból a 4000 fős városkában egy 2500 néző befogadására képes színház. A fesztiválkatlannak nevezett impozáns betonmonstrum - a stadionokhoz hasonlóan - fenntarthatatlan, ám várszerű kialakítása remek védelmi pozíciót biztosít, a település pedig rendelkezik vasútvonallal.

Amúgy a jelenség nem magyar sajátosság, hiszen a kínaiak látszólag értelmetlenül, látszólag mindegy, hova, hatalmas stadionokat építenek az afrikai kontinensen, hogy aztán ott álljanak az üres lelátók a pusztában, senki által nem látogatva. Szóval valakik nagyon készülnek valamire.

-----------------------------------------------------------------

A leírtak természetesen nem többek pusztán egyszerű összeesküvés-elméletnél, nincs itt semmi olvasnivaló, kérem haladjon tovább!