Gondolom mindenki megtapasztalta már azt az élményt, amikor néhány órán keresztül nincs áramszolgáltatás. Kényelmetlen, kellemetlen, de "kibírható", hiszen az eszközeink egy része akkumulátorral rendelkezik, és a hűtőnek is órák kellenek, mire teljesen leolvad. 

Na de mit tennél, ha súlyosabb lenne a probléma, az áram napokra, hetekre, vagy akár hónapokra is?

Ne gondoljuk, hogy ez elképzelhetetlen! Olvassuk el az Időkép.hu portál alapos elemzését a témában, amely egy 1859-es napkitörés hatását és következményeit vezette le a mai társadalmi és technikai körülmények között: idokep.hu/hirek/x190-napkitores

Fel vagy készülve?

Fel vagy készülve arra az eshetőségre, amikor egy, az 1859-eshez hasonló erősségű napkitörés miatt néhány órán belül megszakad a kapcsolatod mindenkivel, aki nincs a közvetlen közeledben? Mit tennél, ha az eseményt követően megszűnnek a közműszolgáltatások (leolvad a hűtő, nem működik a WC, nincs se víz, se áram)? Meddig tartanának ki a készleteid? Mikor kényszerülnél arra, hogy elhagyd otthonod biztonságát? Hogyan lépnél ki az utcára, ha a kommunikációs eszközök (tévé, számítógép, telefon stb.) nélkül még csak azt sem tudod, hogy mi zajlik a világban? Hogy a probléma nem csak az utcádat vagy a városod, hanem az egész kontinenst érinti!? Hogyan indulnál neki és mit vinnél magaddal (fegyver vagy bevásárlószatyor)? Egyáltalán hová indulnál? Ismersz olyan helyet, ahol átvészelhetsz néhány hónapot? Ahol legalább van élelem és víz, és védve vagy a káoszt kihasználó összeverődött bandák kénytől kedvétől?
(Aki végképp képtelen elhinni, hogy egy napkitörés bármiféle problémát okozhat, az élje bele magát a manapság oly népszerű zombi-apokalipszises filmek hangulatába. A körülmények nem sokban lesznek különbözőek.)

Mit lehet tenni ilyen helyzetben?

Egy ilyen helyzetben legfeljebb a saját termőfölddel és állatállománnyal, illetve jelentős készletekkel rendelkezők vannak viszonylag kedvező helyzetben, feltéve, ha birtokában vannak annak az erőnek, amellyel meg tudják védeni tulajdonukat mindazokkal szemben, akik úgy döntenek, hogy elvennél tőlük javaikat.

A városlakók és lakásban élők számára alapvetően két lehetőség adott:
- egyrészt behúzódhatnak a rendőrség és a katonaság által védett stadionokba (ha már felépítették őket), és várhatnak néhány hónapot, amíg az állam lassacskán helyreállítja a szolgáltatásokat, valamint visszafoglalja az utcákat a bandáktól;
- másrészt előre felkészülnek a napkitörés eshetőségére, amelynek ugye nem lehet kizárni a lehetőségét - hiszen már volt rá példa.

Hogyan lehet előre felkészülni a káoszra, amelynek lényege, hogy nem lehet modellezni? Az egyén szintjén nem nagyon lehet felkészülni rá, azonban több ember összefogása révén ki lehet alakítani azt a potenciált, amely már képes a megfelelő válaszadásra egy rendkívüli helyzet körülményei között is.

A legfontosabb tényező: kommunikációs eszközök nélkül nem tudjuk, hogy ki kivel, és egyáltalán merre van: hol vannak a rokonaink, barátaink és ismerőseink, akikre számíthatunk. Minderre egyetlen módon, és csak előzetesen lehet felkészülni! Mégpedig úgy, ha egy társaság vagy lakóhelyi közösség előre megállapít egy mindenki számára elérhető találkozási pontot, ahol a katasztrófa bekövetkezése esetén gyülekezhetnek (valamint ahonnan kiindulva felkutathatják azokat, akik előre jelezték csatlakozásukat, de nincsenek a megbeszélt helyen). A találkozási ponton összegyűlt emberek ekkor már együtt léphetnek fel testi épségük és tulajdonuk védelme érdekében, közösen állapíthatják meg a cselekvései tervet vagy választhatják ki a menekülési irányt. 

Javaslat: riadólánc felállítása

Mivel egy esetleges katasztrófa lehetősége folyamatosan fennáll, ezért javaslom, hogy hozzuk létre a gyülekezési pontok - országhatároktól független - hálózatát. Ha minden a "mieink" lakta településen vagy városrészben akadna valaki, aki elvállalja, hogy elérhetősége megadásával találkozási pont szervező legyen, akkor nála jelentkezhetnének azok, akik úgy látják, soha nem árthat, ha ismer egy helyet, ahol olyanok gyülekeznek, akikre számíthat nehéz időkben.

A gyülekezési pont szervező feladata lenne a legmegfelelőbb találkozási hely kiválasztása, a csatlakozott személyek nyilvántartása (nem telefonszám alapján!), valamint a csapat tájékoztatása a gyülekezési hely elérhetőségéről, megközelíthetőségéről.

A gyülekezési pontok kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy az azt biztosító személynek legyen a helyszín felett rendelkezési joga (tulajdon- vagy bérleti jog). Fontos az ingatan befogadó- és tárolókapacitása, valamint hogy rendelkezik-e közműfüggetlen fűtési és ételkészítési képességgel, illetve csatornafüggetlen illemhelyiséggel. Elengedhetetlen az ivóvíz (fúrt kút, patak stb.) megléte, valamint tisztában kell lennie az élelmezési lehetőségekkel is (kert eltartókapacitása). Végül, de nem utolsó sorban a védelmi képességeket is érdemes figyelembe venni (kerítés, falak), mint ahogy tisztában kell lenni, hogy a csatlakozott tagok milyen önvédelmi eszközökkel rendelkeznek (az íjász- és sportlövő egyesületek előnyben vannak).

Mi történik akkor, ha nem lesz áramszünet?

Ha nem következik be soha katasztrófa, akkor sem hiábavaló ez a jellegű felkészülés. Ha másért nem is, egy gyülekezési pont arra mindenféleképpen jó, hogy a tagjai esetleg találkozzanak egymással egy tábortűz vagy sör mellett, hogy jobban megismerjék egymást, és megtalálhassák az élet azon területét, amelyben nekik közös céljaik és érdekeik vannak.

Várom véleményeteket, esetleg azok jelentkezését, akik vállalnák a gyülekezési pont szervezéssel járó feladatokat: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.