Nyomtatás

Történelmi időket élünk, barátaim! Olyan szerencsések/szerencsétlenek vagyunk, hogy még a mi életünkben végignézhetjük egy pénzügyi-, gazdasági- és politikai világrend bukását, megtapasztalhatjuk egy agyonszennyezett és kizsigerelt bolygó védekező reakcióinak következményeit és egy szélsőségesen egyenlőtlen globalizált társadalom fenntarthatatlan struktúrájának békésnek nem nevezhető átalakulását. Ebben a helyzetben – ha képesek vagyunk felismerni annak komolyságát – egyenesen szánalmas volna a „szokásos” módon választ adni a kihívásokra. Nekünk globálisan kell gondolkodni és lokálisan cselekedni! Globális kitekintéssel rendelkező, a magyar viszonyok között cselekvő pártot fel felépítenünk, amely képes lehet arra, hogy felébressze és megelőző lépésekre ösztönözze alvó nemzetünket a közelgő, világméretű katasztrófákkal járó változások előtt.

A feladatok kitűzésének éppen ezért első lépéseként ismerjük és vállaljuk fel, hogy az általunk felépíteni szándékozott szervezet szükségszerűen egy válságpárt. Azért válságpárt, mert válság van, és nekünk ebben a helyzetben kell érdemi válaszokat adni, és megtalálni a túlélés eszközeit és módjait. Jelenleg csak a politikusok és a döntéshozók nem látják (vagy nem akarják elismerni), hogy válságban van a világrend, a környezetünk, a társadalom, a családok és az egyes emberek is.

A társadalom egyre kisebb egységekre hullik szét, a régen fontos szerepet betöltő települési, munkahelyi, egyházi és egyéb közösségek felbomlása után válságba került a legalapvetőbb egység: a család intézménye is. Oda jutottunk, hogy már két ember sem képes huzamosabb ideig együttműködni/élni egymással. Az atomizálódás ugyanakkor kiszolgáltatottá tesz bennünket az átalakulás időszakában. Nincs kiszámítható jövőképünk, nincs biztonságban semmi és senki, és még csak meg sem lehet mondani, hogy mi várható a következő években, évtizedekben. Ebben a bizonytalan helyzetben az emberek egyedül nem tudnak olyan feltételeket teremteni önmaguk számára, amelyek révén el- és kikerülhetik a válságtünetek szűnni nem akaró negatív hatásait. Nem tudnak, mert a globálisan jelentkező problémákra csak közösen, egymással összefogva adhatunk érdemi, a kockázatokat csökkenteni képes válaszokat. 

Egyre többen ismerik fel ugyanakkor a vészterhes jeleket, és tesznek lépéseket az összefogás érdekében, keresik a kiutat az összeomló rendszer halálos öleléséből. Keresik a kiutat, de a rendszer nem ereszti őket, hiszen azzal felgyorsítaná önnön haláltusáját. A pártnak ezért a menekülőket, a kiutat keresőket kell megtalálni, összefogni és képviselni a rendszer keretei között, annak ellenében. Mindezek közben el kell kezdeni felépíteni az egyes már létező közösségekkel sejtszerűen összeépülő, saját gazdaság alapjait létrehozására törekvő párhuzamos „rendszert”. Ahogy a közösségek szövetsége erősödik és fejlődik, egyszerűen túlnövi a mostani haldokló rendszert, és végül teljesen háttérbe szorítja azt. 

A párt célja mindezek értelmében rövidtávon a rendszerkritikusok (a másként gondolkozók és „felébredettek”) képviselete és szövetségük létrehozása, középtávon a társadalom gondolkozásának átalakítása, míg hosszabb távon a jelenlegi embertelen rendszer lebontása, felszámolása, valamint egy boldog világ megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása. 

A párt céljai és feladatai:
- Pajzs funkció: Fel kell vállalni az érdekvédelmi funkciót, mivel a rendszerfolyamatosan törekszik a társadalom másként gondolkozó tagjainak és csoportjainak ellehetetlenítésére. Ezért a párt egyik legfőbb célja, hogy „pajzsot” biztosítson azon ébredők számára, akik jelenleg egyedül, vagy kisebb csoportokban próbálnak túlélni a rendszer ellenében.

- „Piros pirula kínálása”, azaz figyelemfelhívás és gondolatébresztés: Hívjuk fel az emberek figyelmét azokra a folyamatokra, amelyek egyértelműen jelzik számunkra, hogy a világunk a vesztébe rohan: fenntarthatatlan gazdasági- és pénzügyi rendszer várható összeomlása és újabb világháború kitörése, az ivóvízkészletek beszűkülése, a környezetkárosítás globális pusztító hatása – és sorolhatnánk napestig.

- Az igazság kimondása, a közéleti tabuk ledöntése: Mondjuk ki végre az igazságot! Erre nem került sor évszázadok, vagy akár évezredek óta sem! Meg kell ingatni az évszázadok során felépített hazugságbástyákat, és fel kell nyitni végre az emberek szemét: semmi sem igaz abból, amit a piramis mátrix-világa beléjük ültet.

- Összefogás és közösségépítés: A pártnak össze kell fognia azokat a különféle csoportokat és közösségeket, amelyek nem állnak kapcsolatban egymással (esetleg nem is ismerik el a másik által képviselt téma létjogosultságát), és meg kell teremteni közöttük a kölcsönös elfogadásra épülő harmóniát, kialakítani az együttműködés módját és mikéntjét. Az egymás iránti türelem, megértés és elfogadás elengedhetetlen annak a nagy, közéleti szintű közösségnek a felépítéséhez, amely képes lehet megváltoztatni a társadalom gondolkozását.

- Kritikus tömeg elérése: Ha a jelenleg különálló rendszerkritikus közösségek összefognak, akkor elérhető az a kritikus tömeg, amely képes a társadalom gondolkodásának megváltoztatásához. Már néhány százaléknyi bátor polgár sikeres kommunikációja képes átjuttatni az elhallgatott témákat a közélet és média falain, zárt részeire, újabb érdeklődőket megtalálva és felébresztve őket. A pártnak törekednie kell a közösségek szövetségének létrehozására.

- Rendszerhatás kieszközölése: A különféle rendszerkritikus témák mélységi kutatói és szakértői évek óta vívják szélmalomharcukat a média és a tudományos közvélemény elutasító – vagy épp elhallgató – hozzáállásával. Amíg ők egymaguk nem tudják áttörni a hivatalos hallgatás falát, addig egy pártnak a rendszer biztosít olyan eszközöket (pl. megszólalás a médiumokban), amelyek alkalmasak lehetnek a közvélemény figyelmének felkeltésére. A pártnak ezért lehetőséget kell adni azon gondolatok felszínre kerülésének, amelyeket a hivatalos vagy az állam által kontrollált tudományos szervek nem fogadnak el.

- Jelenlegi embertelen rendszer lebontása, felszámolása, valamint egy boldog világ megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása hatalmas és hosszú távú célkitűzés. Bár utópisztikusnak tűnik, mégsem érdemes alább adni, mert úgy csak a rendszeren belüli maszatolásig juthatunk. Ha sikerül eltakarítani a „piramist”, akkor a leomlott kövek között olyan új hajtások serkenhetnek és időtálló alkotások épülhetnek, amelyek magukban hordozzák egy új szemléletű emberközpontú világ létrejöttének lehetőségét. A pártnak ugyanakkor nem szabad a piramis tetejére ülnie, nem avatkozhat bele az új világ kiépülésének folyamatába. Az új világ ne felülről vezérelt és kialakított struktúra legyen, hanem egy organikus fejlődés eredménye.

- Izland-projekt végrehajtása, a politikai és gazdasági elit eltávolítása és számonkérése: Bár mindazoknak, akik részt vettek az emberek megnyomorításában, illetve útjában állnak egy boldog társadalom létrejöttének el kell tűnniük a közéletből, mégsem szabadna a pártnak ebben szerepet vállalnia, hiszen maga volna az ítélkezés mások felett. A pártnak ellenben egy olyan igazságos rendszer létrehozásáért kell küzdenie, amelyben ezek a gazemberek a társadalom igazságérzetének egészséges működése folytán kerülnek a méltó helyükre, ahol megtörténik az igazságtétel. Az „elkövetőknek” nem kívánhatunk rosszabbat annál, mint amit ők nekünk okoztak: azaz helyezzük a politikai és gazdasági elit tagjait az átlagpolgárok életviszonyai közé, hogy próbáljanak megélni úgy, amire a társadalmat kényszerítettek uralkodásuk idején. Életfogytig bérből és fizetésből! – igen kegyetlenül hangzik.